Ugrás a tartalomhoz

A román nyelv területi változatai

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Román nyelvjárások

A román nyelv területi változatai kétféle megközelítésből csoportosíthatóak. Azon nyelvészek[1] szerint, akik a dákorománt, az arománt, a meglenorománt és az isztrorománt nem tartják külön nyelveknek, ezek képezik a négy fő román dialektust (románul dialecte), amelyek aldialektusokra (románul subdialecte vagy graiuri) oszlanak. Azok,[2] akik külön nyelveknek tekintik őket, értelemszerűen csak a tulajdonképpeni dákoromán nyelvjárásokat (graiuri) vizsgálják. Ez a szócikk is az úgynevezett „dákoromán” (a Dunától északra beszélt tulajdonképpeni román nyelv) területi változatairól szól.

A román nyelvjárások rendszere

[szerkesztés]

A román nyelv területi változatainak rendszere, azaz számuk, csoportosításuk és a közöttük levő hierarchikus viszonyok, mindig is vita tárgya volt.[3] Mennyiségüket tekintve különböző vélemények szerint a legkisebb szám kettő, a legnagyobb húsz. Egyes nyelvészek[4] szerint a románnak csak két nyelvjárási típusa vagy csoportja van, egy északi vagy moldvai, és egy déli vagy munténiai. Mások[5] úgy vélik, hogy három van: moldvai, munténiai és bánsági. Megint mások[6] négyet vesznek számításba: moldvait, munténiait, bánságit és körös-vidékit. A legtöbb nyelvész[7] úgy gondolja, hogy öt ilyen változat van: moldvai, munténiai, bánsági, körös-vidéki és máramarosi. Egyes kutatók ezekhez hozzáadnak más nyelvjárásokat is, melyeket átmenetieknek, de mégis autonómoknak tekintenek. Némelyek[8] szerint ilyen az olténiai nyelvjáráscsoport, mások szerint[9] az avassági. Több erdélyi nyelvjárást is számításba vesz az a nézet, amely húsz területi változatról szól.[10]

Ezek a nézeteltérések annak tudhatók be, hogy a különbségek többé vagy kevésbé nagyok attól függően, hogy mely konkrét változatokat hasonlítjuk össze. Legnyilvánvalóbb a különbség a moldvai és a munténiai nyelvjárások között. A bánságiak viszont kevésbé nyilvánvalóan különböznek egyrészt a körös-vidékiektől, másrészt a munténiaiaktól. Még kevésbé nyilvánvalóak a különbségek az olténiai és a munténiai nyelvjárások között.

A legélénkebb viták a tulajdonképpeni Erdélyben, azaz a Bánságon, a Körös-vidéken, az Avasságon és Máramaroson kívül beszélt nyelvjárások körül folynak. A legtöbb nyelvész ezeket a szomszéd nyelvjáráscsoportokhoz tartozóknak tekinti, bár elismeri, hogy vannak bizonyos közös vonásaik is. Ellenben egyesek[11] olyan nyelvjáráscsoportnak tekintik az erdélyit, mely vonásai tisztán megkülönböztetik a többitől, azaz a moldvaitól, a munténiaitól és a bánságitól, azzal együtt, hogy több alegységei vannak, mint ezeknek. Ezek a nyelvészek négy erdélyi alcsoportról szólnak: északkelet-erdélyi, közép- és délerdélyi, körös-vidéki és máramarosi.[12]

Ez a szócikk hat nyelvjárási egységet mutat be.

Nyelvjárások

[szerkesztés]

Munténiai nyelvjáráscsoport

[szerkesztés]

Elterjedése

[szerkesztés]

A munténiai nyelvjárásokat Munténiában, Dobrudzsában, az erdélyi Szeben és Brassó megyékben, valamint a Bulgária északi részén élő románok beszélik. Területük négy zónára oszlik: egy központi zóna (Munténia legnagyobb része), Munténia északkeleti része, Dobrudzsa és Dél-Erdély.[13]

Jellegzetességei

[szerkesztés]
Jelenség Nyelvjárási példa Sztenderd megfelelő Fordítás
palatalizált [ʃʲ],[m 1] [ʒʲ][m 2] és utána [e], [i] e
loje
ă
lojă
ajtó
páholy
tisztán dentális [d] és utána [ə],[m 3] [ɨ][m 4] dăștept
dân
deștept
din
okos
-ból/-ből
[e] elhasonulása [i]-vé, főként hangsúlyos helyzetű [e] hatására fetili
caprili
fetele
caprele
a lányok
a kecskék
harmadik személyben a többes szám az egyes száméval azonos alakja kijelentő mód jelen időben, jövő időben és összetett múlt időben ei/ele bea
ei/ele va bea
ei/ele a băut
ei/ele beau
ei/ele vor bea
ei/ele au băut
isznak
inni fognak
ittak
összetett múlt idő többes szám harmadik személyben a melléknévi igenév -ră raggal ei/ele a venitără ei/ele au venit eljöttek
a vrea ’akar’ összetett múlt ideje mint segédige[m 5] am vrut să cad era să cad majdnem elestem
a veni ’jön’ mint igeszemléleti segédige vine și/de crește începe să crească elkezd nőni
a veni – ’jön’ mint segédige a szenvedő ragozásban grinda vine așezată aici grinda este așezată aici a gerenda ide helyeztetik
a ’-ról/-ről’-t jelentő elöljárószó összemosódása az ’után’-t jelentővel după/dupe de pe
de mint vonatkozó névmás omul de vine omul care vine az ember, aki jön
tárgyeset kifejezésére használt la elöljárószó anyagnevek előtt mănâncă la pâine mănâncă pâine kenyeret eszik
a mai határozószó helye nu mai mă duc nu mă mai duc többé nem megyek
a decât határozószó igenlő szerkezetben való használata am decât două mere n-am decât două mere csak két almám van

Szókészlet:

Jelenség Nyelvjárási példa Jelentése a sztenderdben Sztenderd megfelelő Fordítás
sajátos jelentésű szavak ginere mire vőlegény
bolgár eredetű szavak ciușcă ardei iute csípős paprika
török eredetű szavak peșchir prosop törülköző
perdea függöny adăpost pentru vite védett hely marháknak
görög eredetű szavak dârmon ciur szita

Írott forrásai

[szerkesztés]

Az első írott román nyelvű dokumentumok (Neacșu levele 1521-ből és további kb. 50 dokumentum), majd a kb. 10 első nyomtatvány (lásd A román nyelv története) e nyelvjárás sajátosságait tükrözik. A román sztenderd nyelvváltozat alapja a munténiai nyelvjárás, de nem vette át minden jellegzetességét, sőt, határozottan visszautasított egyeseket, főleg az ige alaktanát illetőleg.

Olténiai nyelvjáráscsoport

[szerkesztés]

Elterjedése

[szerkesztés]

Ez a nyelvjáráscsoport Olténiában (Olt megye egy részének kivételével), Északnyugat-Bulgáriában és Északkelet-Szerbiában (a Timok völgyének egy részén) honos.[14]

Jellegzetességei

[szerkesztés]
Jelenség Nyelvjárási példa Sztenderd megfelelő Fordítás
[aj], [əj], [oj], [uj] kettőshangzók [kʲ] és [gʲ][m 6] előtt straichină
răichită
ureiche
oichi
păduiche
strachină
răchită
ureche
ochi
păduche
cseréptál
fűzfa
fül
szem
tetű
[i] beiktatása két szókezdeti mássalhangzó közé hirean hrean torma
[i] két szókezdeti mássalhangzó előtt ișcoală școală iskola
[i] > [ɨ], [a] > [ə], [e̯a][m 7] > [a], [t͡s],[m 8] [s], [z], [r] után zâce
țălină
măsa
zice
țelină
măsea
mond(ja)
zeller
(rágó)fog
sajátos nőnemű többesszámú mutató névmás ăștea astea ezek
egyszerű múlt használata nagyon közeli múltban történt cselekvésre[m 9] cântai am cântat énekeltem
a távolság három fokának kifejezése (a)ici – aci(a) – acolo aici – acolo itt – ott – amott
a felszólító mód többes számának archaikus tagadó alakja nu cântareți! nu cântați! ne énekeljetek!

Szókészlet:

Jelenség Nyelvjárási példa Jelentése a sztenderdben Sztenderd megfelelő Fordítás
archaikus szavak arm șold csípő (a testrész)
sajátos szavak a străfiga a strănuta tüsszenteni
sajátos jelentésű szavak cotoi kandúr picior de pasăre baromficomb

Bánsági nyelvjáráscsoport

[szerkesztés]

Elterjedése

[szerkesztés]

Ez a nyelvjáráscsoport a romániai Bánságra, Arad megyére és Hunyad megye déli részére, a Vajdaságra és a Timok völgyének egy részére jellemző. Három zónát különböztetnek meg: a délit, amelybe beletartozik a Vajdaság, az észak–északnyugatit és az északkeletit (beleértve Hátszeg vidékét).[15]

Jellegzetességei

[szerkesztés]

A bánsági nyelvjárások sok hangtani, alaktani és szókészletbeli archaizmust tartalmaznak. Fő hangtani jellemzőjük a sztenderd románhoz képest gazdag és kiegyensúlyozott magánhangzórendszer.

Jelenség Nyelvjárási példa Sztenderd megfelelő Fordítás
latin [ane] > [ɨne] câne câine kutya
[e] > [ə], [i] > [ɨ], [e̯a] > [a], [s],[m 10] [ʃ], [t͡s], [z] után să rupe
orășan
țân
zâc
se rupe
orășean
țin
zic
elszakad
városlakó
tartok
mondok
hangsúlyos [a] > [ʌ][m 11] ['fʌtə] fată lány
[e]-t tartalmazó szótag előtt hangsúlyos [e] > [ɛ][m 12] ['pɛre] pere körték
szóvégi [e] gyakran > ë [trʌʒʲë] trage húz
[o̯a][m 13] > [ɒ][m 14] ['pɒrtə] poartă kapu
[t͡ʃ][m 15] > [ʃʲ] ([e] és [i] előtt) șier cer ég(bolt)
[d͡ʒ][m 16] > [ʒʲ] (e] és [i] előtt) jier ger fagy
szóvégi [ʲ][m 17] elhagyása réshangok és zár-réshangok után [uʃ]
[pot͡s]
uși
poți
ajtók
bírsz, tudsz
szóvégi [ʲ] elhagyása [n] után és ennek teljes palatalizációja ['wɒmeɲ] oameni emberek
[t] > [t͡ɕ][m 18] ([e] és [i] előtt) frace frate fivér
[d] > [d͡ʑ][m 19] ([e] és [i] előtt) ges des sűrű
latin [n] + [e]/[i] > [ɲ] cuni cui szeg
[u.wa] > [u.va] a luva a lua elvenni
[a.wud] > [abd] labd laud dicsérek
[a.wut] > [apt] capt caut keresek
egyetlen alakú birtokos névelő a tău, a ta
a tăi, a tale
al tău, a ta
ai tăi, ale tale
a tiéd
a tieid
az a fi ige egyes alakjainak visszahatóvá válása mi-s
ni-s
vi-s
(eu) sunt
suntem
sunteți
vagyok
vagyunk
vagytok
a feltételes mód segédigéje (v)reaș zișie zice mondanék
a szerb nyelv hatására, befejezett igenemet jelölő igekötők m-am uitat am uitat elfelejtettem

Szókészlet:

Jelenség Nyelvjárási példa Sztenderd megfelelő Fordítás
-oni, -oane képző iepuroni
nemțoane
iepuroi
nemțoaică
hím nyúl
német nő
archaikus latin eredetű szavak nat individ egyén
szerb eredetű szavak goșt musafir vendég
német eredetű szavak farbă vopsea festék

Írott forrásai

[szerkesztés]

A Szászvárosi Ószövetség (Palia de la Orăștie) (1582) tartalmaz bánsági nyelvjárási jellegzetességeket. A román sztenderd a 19. században Ion Heliade-Rădulescu kezdeményezésére a bánsági nyelvjárásokból vette át a folyamatos múlt idő többes szám harmadik személy -au ragját (ei mergeau, ei făceau ’mentek’, ’csináltak’). (A többi nyelvjárásban a harmadik személyű igeragok egyes és többes számú alakja ugyanaz (el / ei mergea, făcea ’ment / mentek’, ’csinált / csináltak’).[16]

A bánsági az egyetlen román nyelvjáráscsoport, amelyben voltak és vannak modern irodalmi kísérletek, például Victor Vlad Delamarina (18701896) tollából.[17] Az utóbbi években feléledt ez az irodalom. 2002-ben létrejött a Bánsági Nyelvjárásban Írók Szövetsége (Asociația Scriitorilor în Grai Bănățean), melynek periodikája is van, Tăt Bănatu-i fruncea (Mégis a Bánság van az élen) címmel. A vajdasági Újozorán is működik a „Tibiscus” Irodalmi és Művészeti Szövetség, amely foglalkozik nyelvjárási irodalommal. Ezeken kívül televízió- és rádióműsorokban is művelik.[18]

Körös-vidéki nyelvjáráscsoport

[szerkesztés]

Elterjedése

[szerkesztés]

Ez a nyelvjáráscsoport három zónára oszlik: bihari (amely Arad megyére is kiterjed, és amelyhez a magyarországi románok nyelvjárása is tartozik), mócvidéki (néha ettől különválasztva tárgyalják a mokányföldit) és szamosvölgyi. Egyes nyelvészek (Emil Petrovici, Ion Coteanu) ide sorolják az Avasságot is. Erdély nagy részén a körösvidéki, a moldvai és a munténiai közötti átmeneti nyelvjárásokat beszélnek.[19]

Jellegzetességei

[szerkesztés]

Nagyon elterjedt (bár megvalósulása nem kötelező) a magánhangzók nazalizációja: [o'pitə̃'trjagə̃'strajt͡sə] (o pită întreagă-n straiță ’egy egész kenyér a tarisznyában’). A nazalizált magánhangzó nyíltsági foka és ajakkerekítési foka is megváltozhat ([u] + [n] > [õ], ill. [ɨ] + [n] > [ũ]), és a nazalizáció analógia útján a nem nazális mássalhangzó előtti magánhangzókra is átterjedhet: [ãju] (aiu, ’a fokhagyma’). Főként az Erdélyi-szigethegységben ma is használják az egyszerű múlt időt.

Jelenség Nyelvjárási példa Sztenderd megfelelő Fordítás
latin [ane] > [ɨne] câne câine kutya
[e] > [ə], [i] > [ɨ], [e̯a] > [a] ([s], [ʃ], [z], [t͡s] után) să rupe
orășan
za
țân
se rupe
orășean
zea
țin
elszakad
városlakó

tartok
[e̯a] > [a] (palatalizált [t], [d], [l], [n] után) ['cakə]
[ɟal]
[ʎak]
[ɲam]
teacă
deal
leac
neam
hüvely
domb
orvosság
rokon
hangsúlyos [e] > [ɛ] [pɛre] pere körték
Néhány nyelvjárásban [z] után csak centrális magánhangzó állhat
(hangsúlyos helyzetben [ɨ], hangsúlytalan helyzetben [ə]).
zâci zici mondasz
[o̯a] > [ɒ] [pɒrtə] poartă kapu
[d͡ʒ] > [ʒ] jer ger fagy
dentális zárhangok palatalizációja [e] és [i] előtt (különböző fokú lehet) [tʲej] vagy [cej]
[dʲintʲe] vagy [ɟince]
tei
dinte
hársfa
fog
[n] palatalizációja [e] és [i] előtt ['biɲe]
['domɲi]
bine
domnii
jól
az urak
[k] és [p] palatalizációja [e] és [i] előtt [cej]
[pʲej] vagy [cej]
chei
piei
kulcsok
bőrök[m 20]
hangsúlyos és hangsúlytalan [e̯a] > [ɛ] [lumɛ] lumea a világ
[ɨj] > [ij] întii întâi első
[k] beiktatása [s] és [l] közé sclab slab gyenge, sovány
[a] beiktatása a szó elé (kevésbé általános, mint az arománban) anumără numără számol
latin, magánhangzók közötti [n] > [r], a mócok nyelvjárásában lură lună hold
a határozott artikulus archaikus birtokos/részes esetű alakja omuli omului az emberé/embernek
egyetlen alakú birtokos névelő a tău, a ta
a tăi, a tale
al tău, a ta
ai tăi, ale tale
a tiéd
a tieid
az a fi létige sajátos alakjai kijelentő mód jelen időben îs
îi
sunt
este, e
vagyok, vannak
van
összetett múlt idő harmadik személy egyes számban a segédige o, többes számban o vagy or o(r) făcut a(u) făcut csinált(ak), tett(ek)
kötőmód kötőszója a bihari nyelvjárásban și merg merg menjek
régmúlt idő sajátos, összetett alakja m-am fo dusă mă dusesem mentem vala
feltételes mód múlt ideje az a vrea ’akar’ segédige összetett múltjával o vu(t) hori ar fi cântat énekelt volna
segédige a lexikális jelentésű ige után Făcut-ai foc?
Duce-m-oi.
Ai făcut foc?
Mă voi duce.
Raktál-e tüzet?
Elmegyek.

Szókészlet:

Jelenség Nyelvjárási példa Jelentése a sztenderdben Sztenderd megfelelő Fordítás
latin eredetű archaizmusok vă! mergi!, du-te! menj!
sajátos szavak nari nas orr
sajátos jelentésű szavak a cânta énekelni a plânge sírni
magyar eredetű szavak a cuștuli a gusta kóstolni
német eredetű szavak firhang perdea függöny

Máramarosi nyelvjáráscsoport

[szerkesztés]

Az ehhez a csoporthoz tartozó nyelvjárásokat nemcsak Máramarosban, hanem Kárpátalján is beszélik. Egyes nyelvészek, azok, akik nem a körös-vidékiek csoportjába sorolják az avassági nyelvjárást, a máramarosiak közé veszik ezt is.[20]

Jellegzetességei

[szerkesztés]

Hangtan:

Jelenség Nyelvjárási példa Sztenderd megfelelő Fordítás
latin [ane] > [ɨne] câne câine kutya
[e] > [ə], [i] > [ɨ], [e̯a] > [a] ([s], [ʃ], [t͡s], [d͡z] után) să rumpe
orășan
țân
dzâc
se rupe
orășean
țin
zic
elszakad
városlakó
tartok
mondok
[e̯a] > [a], palatalizált [t], [d], [l], [n] után ['cakə]
[ɟal]
[ʎak]
[ɲam]
teacă
deal
leac
neam
hüvely
domb
orvosság
rokon
hangsúlytalan, de nem szóvégi [e] záródása oamini oameni emberek
[e] > [ə] ([t͡ʃ] és [d͡ʒ] után) [t͡ʃər]
[d͡ʒər]
cer
ger
ég(bolt)
fagy
hangsúlyos [e] > [ɛ] ['pɛre] pere körték
[o̯a] > [ɒ] ['pɒrtə] poartă kapu
szóvégi [ʲ] elhagyása réshangok és zár-réshangok után [uʃ]
[nut͡ʃ]
[pot͡s]
uși [uʃʲ]
nuci [nut͡ʃʲ]
poți [pot͡sʲ]
ajtók
diók
bírsz
szóvégi [ʲ] elhagyása [n] után és ennek teljes palatalizációja ['wɒmiɲ] oameni emberek
latin [de] > [d͡zə] Dumnedzău Dumnezeu Isten
latin [di] > [d͡zɨ] dzâc zic mondok
latin [du] > [d͡zu] vădzut văzut látott
dentális zárhangok palatalizációja [e] és [i] előtt [cej]
[ɟince]
tei
dinte
hársfa
fog
[k] palatalizációja [c]-re, [e] és [i] előtt [cej] chei kulcsok[m 21]
[f], [v] palatalizációja [e] és [i] előtt sier
zin
fier
vin
vas
bor
[l] palatalizációja [e] előtt ['pɛriʎe] perele a körték
az Avasságban az [l] félhangzóvá válása zárhang előtt aub
autu
caudură
meuc
alb
altul
căldură
melc
fehér
másik
hőség
csiga
[n] palatalizációja [e] és [i] előtt ['biɲe]
['domɲi]
bine
domnii
jól
az urak
zár-réshangok depalatalizációja ['ʧɒrə]
[d͡ʒam]
['tsavə]
cioară
geam
țeavă
varjú
ablaküveg
cső
[ɲ] beiktatása [m] és [j] közé [mɲel] miel bárány
[c] beiktatása [p] és [j] vagy [i] közé ['pcatrə] piatră

Alaktan és mondattan:

Jelenség Nyelvjárási példa Sztenderd megfelelő Fordítás
egyetlen alakú birtokos névelő a tău, a ta
a tăi, a tale
al tău, a ta
ai tăi, ale tale
a tiéd
a tieid
az a fi létige sajátos alakjai kijelentő mód jelen időben îs
îi
sunt
este, e
vagyok, vannak
van
összetett múlt idő harmadik személy egyes és többes szám segédigéje o o făcut a(u) făcut csinált(ak), tett(ek)
hangsúlyos magánhangzó utáni szórész elhagyása igékben ce-i fa ce vei face mit fogsz csinálni
a 2. és a 3. igeragozás kijelentő mód jelen idő többes szám első személy ragja ave
duce
avem
ducem
birtokolunk
viszünk
hangsúlyos magánhangzó utáni szórész elhagyása főnevek megszólító esetében mătu!
[ɟo]!
mătușă!
Gheorghe!
néni!
Gyuri!
a jövő idő a vrea ’akarni’ segédige sajátos alakjai oi / îi / a / om / îț / or mânca voi / vei / va / vom / veți / vor mânca enni fogok / fogsz / fog / fogunk / fogtok / fognak
a régmúlt idő sajátos alakja am fo dzâsă zisesem mondtam volt
a főnévi igenév archaikus használata S-o dus a ara. S-a(u) dus să are. Elment(ek) szántani.
segédige a fő ige után Făcut-ai foc?
Duce-m-oi.
Ai făcut foc?
Mă voi duce.
Raktál-e tüzet?
Elmegyek.

Szókészlet:

Jelenség Nyelvjárási példa Jelentése a sztenderdben Sztenderd megfelelő Fordítás
-uc(ă) kicsinyítő képző gyakorisága slăbuc slăbuț gyengécske
-ucă alak nőnem és semlegesnem többes számban piciorucă piciorușe lábacskák
archaikus latin eredetű szavak sărune tărâțe cu sare sós korpa
sajátos szavak cătilin încet lassan
sajátos jelentésű szavak cocon úrfi copilaș kisgyerek
ukrán eredetű szavak a cușăi a gusta kóstolni

Moldvai nyelvjáráscsoport

[szerkesztés]

Elterjedése

[szerkesztés]

Ez a nyelvjáráscsoport foglalja el a legnagyobb területet. Ezeket beszélik a romániai Moldvában, Bukovinában, Északkelet-Erdély egy részében (Beszterce-Naszód megye, Maros megye, Hargita megye, Kovászna megye egyes részeiben), Északkelet-Munténiában (Brăila megye, Buzău megye), Észak-Dobrudzsában (Tulcea megye északi része), az ukrajnai Észak-Bukovinában, a Moldovai Köztársaságban, beleértve Transznisztriát is.[21]

Jellegzetességei

[szerkesztés]
Jelenség Nyelvjárási példa Sztenderd megfelelő Fordítás
szóvégi [e̯a] > [ɛ] [vi'nɛ] venea jött
hangsúlytalan [ə] záródása [sɨ 'vinɨ] să vină (ő) jöjjön
hangsúlytalan [e] záródása fetili fetele a lányok
[e] > [ə], [i] > [ɨ], [e̯a] > [a], [s], [ʃ], [z], [t͡s] után sî rupi
orășan
za
țân
se rupe
orășean
zea
țin
elszakad
városlakó

tartok
szóvégi [ʲ] elhagyása réshangok és zár-réshangok után [uʃ]
[pot͡s]
uși
poți
ajtók
bírsz, tudsz
latin [de] > [d͡ze] dzece zece tíz
latin [di] > [d͡zɨ] dzâc zic mondok
[t͡ʃ] > [ʃ]-hez közel álló hangzó șier cer ég(bolt)
[d͡ʒ] > [ʒ]-hez közel álló hangzó jier ger fagy
palatalizációk: [b] > [g], [p] > [k], [m] > [ɲ], [v] > [ʒ] ghini
chiept
[ɲik]
jin
bine
piept
mic
vin
jól
mell
kicsi
bor
egyetlen alakú birtokos névelő a tău, a ta
a tăi, a tale
al tău, a ta
ai tăi, ale tale
a tiéd
a tieid
dânsul, dânsa, dânșii, dânsele személyes névmások tárgyakra is való alkalmazása Uiti masa. Puni lingurili pi dânsa. Uite masa. Pune lingurile pe ea. Ott az asztal. Tedd rá a kanalakat.
összetett múlt idő harmadik személy egyes és többes szám segédigéje o făcut a(u) făcut csinált(ak), tett(ek)
a jövő idő a vrea ’akar’ segédigéjének sajátos alakjai oi / îi / a / om / îț / or cânta voi / vei / va / vom / veți / vor cânta énekelni fogok / fogsz / fog / fogunk / fogtok / fognak
a melléknévi igenév de-vel trebuii di spus trebuie spus meg kell mondani

Szókészlet:

Jelenség Nyelvjárási példa Jelentése a sztenderdben Sztenderd megfelelő Fordítás
sajátos szavak agud dud eperfa
sajátos jelentésű szavak moș öregember unchi nagybácsi
ukrán eredetű szavak hulub porumbel galamb
orosz eredetű szavak (főleg a Pruttól keletre) cori rujeolă vörös himlő
török eredetű szavak bostan pepene görögdinnye
görög eredetű szavak colțun ciorap harisnya

Írott forrásai

[szerkesztés]

1566-tól kezdve maradtak fenn dokumentumok moldvai jellegzetességekkel. E nyelvjáráscsoportnak nagy szerepe volt a román irodalmi nyelv kialakulásában, főleg Grigore Ureche, Miron Costin, Ion Neculce krónikások, majd olyan írók révén, mint Vasile Alecsandri, Ion Creangă, Mihai Eminescu és Mihail Sadoveanu.

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Magyar s.
  2. Magyar zs.
  3. Közepesen nyílt/zárt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó.
  4. Zárt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó.
  5. Szokásos módon segédigeként (a jövő idő képzésére) az a vrea kijelentő mód jelen idejének erre szakosodott rövidebb változatait használják: voi/oi, vei/ăi stb.
  6. Palatalizált [k], illetve [g].
  7. Egy félhangzószerű [e] és egy [a]-ból álló kettőshangzó.
  8. Magyar c.
  9. Az egyszerű múlt használatos az irodalmi nyelvben is, de csak az írott elbeszélő szövegekben.
  10. Magyar sz.
  11. Félig nyílt, hátulképzett, kerekítés nélküli magánhangzó
  12. Magyar e.
  13. Félhangzószerű [o] és [a]-ból álló kettőshangzó.
  14. Magyar a.
  15. Magyar cs.
  16. Magyar dzs.
  17. Szó végén, mássalhangzó után előforduló, alig észlelhető, suttogott vagy aszillabikus i-nek is nevezett [j]. Hasonlít a magyar „kapj” szóban hallhatóhoz.
  18. Zöngétlen alveolo-palatális zár-réshang.
  19. Zöngés alveolo-palatális zár-réshang.
  20. Így a két szó kiejtése egybemosódhat. Ha ehhez hozzáadjuk a sztenderd tei ’hársfa’ szóban levő [t] palatalizációját, akkor három szó kiejtése mosódik össze.
  21. Így a szó kiejtése egybemosódik a ’hársfá’-t jelentőjével.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Gustav Weigand, Ovid Densușianu, Sextil Pușcariu, Alexandru Rosetti, Theodor Capidan stb.
  2. G. Giuglea, Alexandru Graur, Ion Coteanu stb.
  3. Sala 1989, 90. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásból származó információkat.
  4. Például Alexandru Philippide, Iorgu Iordan és Emanuel Vasiliu.
  5. Például Gustav Weigand és Sextil Pușcariu.
  6. Például Emil Petrovici és Ion Coteanu.
  7. Sever Pop, Romulus Todoran stb.
  8. Például Grigore Brâncuș és Valeriu Rusu.
  9. Például Dorin Urițescu.
  10. Gheorghe Ivănescu véleménye.
  11. Például Vasile Frățilă és Vasile Ursan.
  12. Ursan 2008, 83. o.
  13. Sala 1989, 203. o. nyomán szerkesztett szakasz.
  14. Sala 1989, 225. o. nyomán szerkesztett szakasz.
  15. Sala 1989, 47. o. nyomán szerkesztett szakasz, a külön jelzett forrásokból származó információk kivételével.
  16. Gheție 1975, 492. o.
  17. Ăl mai tare om dân lume (A világ legerősebb embere). Temesvár: Facla. 1972
  18. Ghinea 2004.
  19. Sala 1989, 88. o. nyomán szerkesztett szakasz.
  20. Sala 1989, 192. és 226. o. nyomán szerkesztett szakasz.
  21. Sala 1989, 201. o. nyomán szerkesztett szakasz.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]